Minden zenét lehet egyszerűen csak hallgatni. A hindusztáni zene sem kivétel, vagyis ha elég nyitott szívvel ül be valaki egy jó koncertre, akkor csodás dolgokat élhet át.
Születésünktől fogva hallgatunk európai zenét, ezért annak felépítése, irányultsága mélyen gyökeret vert bennünk. Az indiai klasszikus zene azonban teljesen más irányba fejlődött, mint az európai. Ezért jó tudni, hogy mi is történik egy rága előadásakor. Egy rága előadásakor van, amikor érdemes teljesen átadni magunkat a szólista zenei áradásának (alap) és van, amikor érdemes tudatosnak maradni (számolni), ezáltal együtt haladni a tálával (gat), hogy érthessük azokat a rafinériákat, amikkel a zenésszel operálnak. Indiában a zeneszerető közönség ezt természetesen teszi, hiszen neki ez a zenei neveltetés adatott. Nekünk európaiaknak ezt tudatosan kell megtanulnunk. A következőkben egy, színpadon ritkán hallható, teljes kifejtésű rága szerkezetét mutatom be saját iskolámnak, az Imdad Khani Gharana hagyományának megfelelően, mivel – értelemszerűen – erre van valamennyi rálátásom.
A példafelvételeken a Rága Yaman hallható.
Az oldalon használt jelek:
| Sa Re… | Az oldalon az indiai hangleíró-rendszer angolos átiratát használom. Vagyis a dallamok a Sa Re Ga Ma Pa Dha Ni Sa szolmizációs rendszer szerinti leírásban találhatók. |
| c | chikari, a szitár kontra-húrkészlete, melynek segítségével a zenei szünetek megtelnek tartalommal, továbbá a chikari a thok-jhala és a gatot lezáró jhala esetében, a ritmika alapvető forrásaként használatos |
A gatok bemutatásánál használt jelölések:
| X (sam) | O (khali) | – hangsúlyok | ||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | – ütemszámláló |
A rága két fõ részre (alap és gat) osztható, melyben további tételek (vastag betű) és egyéb részegységek (normál betű) vannak:
| alap | alap mohra jor thok-jhala |
gat | vilambit gat tabla szóló tihai chhand layakari tankari madhya gat drut gat jhala jhala-lezáró frázis |
alap
 |
más néven: vilambit, vilambit-alap |
Az alap egy ritmus nélküli invokáció, amikor a szólista életre hívja a rága hangjait és zenei környezetben mutatja be a különböző hangok szerepét, viszonyát, tulajdonságait, valamint érzelmi tényezőt. Az alap tartalmazza a rága teljes hangkészletét, valamint fő zenei frázisait, amelyek a rágára jellemző érzelmet hordozzák. Először a Sa (középső oktáv első hangja) hangtól lefelé keltődnek életre a hangok, amikor egy-egy, néha akár több perc hosszúságú frázis segítségével egy konkrét hang bemutatásra kerül. Az ilyen frázisokban, mintegy a hiányával kezd el jelen lenni a bemutatandó hang, míg végül egy frázis végén meg is szólal. Az alsó oktáv után következnek a középső, majd a felső oktáv hangjai, majd a hangszer (vagy énekhang) legmagasabb hangja után egy gyorsabb visszatérés a kiindulási pontra, vagyis a középső oktáv Sa hangjára. Az oktávok között egy lezáró pattern hallható, melynek neve: mohra.
mohra
|
pattern: Sa cc Sa cc Sa c Sa c Ni Ni Sa Re Sa
|
Az alap különböző egységeit lezáró pattern, mely például az alap három oktávjának bemutatásakor az egyik oktáv végén megszólalva jelzi, hogy új részegység, vagyis új oktáv bemutatása következik. Ugyanakkor ez a zenei pattern választja el az alap 3 fő tételét is, vagyis az alap és a jor, illetve a jor és a thok-jhala közötti átmenetet is jelzi (ilyenkor átvezeti egyik ritmikát a másikba). Sőt a mohra zárja a teljes az alap tételt, vagyis az alap struktúrája megértésének fontos eleme.
jor
|
A jorban egy ritmikus lüktetés (tehát még nem a tála) jelenik meg, melynek fõ eleme a chikari, a hangszer kontrahúrjainak használata. |
Szerepe, mint az alap esetében a rága hangjainak bemutatása zenei környezetükben. A jor szerkezete megegyezik az alap szerkezetével, vagyis elõbb az alsó, aztán a középsõ, végül a felsõ oktáv hangjai, hangviszonyai kerülnek bemutatásra.
thok-jhala
|
|
ritmuspatternek: |
cXXXcXXXcXXXcXXX
cXXcXXcXcXXcXXcX cXXcXXcXXcXXcXcX |
más néven: jhala, ulta-jhala
A thok jelentése ‘kalapács’, mivel ilyenkor a mizrabot (pengető) tartó kéz úgy üti a fõ dallamhúrt, ahogy a kalapács üti az üllõt. Az ulta, vagyis ‘fordított’ jhala név pedig arra utal, hogy a gatot lezáró jhalának pont a fordított ritmikája jelenik meg a rendkívül gyors játékban.
A thok-jhala minden esetben 16-os lüktetésben szólal meg, bár a ritmusfordítás és a különböző ritmuspatternek miatt ez csak az érzet szintjén jelentkezik. Az X-szel jelölt hangok lehetnek ugyanazon hangnak az ismétlései, ugyanakkor a gatra jellemző tanok, vagyis dallampatternek is megszólalhatnak a thok-jhalában, miközben a pengetés alaplüktetése állandó.
vilambit gat
lassú kompozíció
más néven: Masidkhani gat
|
vilambit sthay számolással
|
|
vilambit sthay
|
|
vilambit sthay, manjha, antara
|
A gat minden esetben egy adott tálában vagyis egy folytonos (megszakítás nélküli), gyorsuló ritmusú ritmuskörnek megfelelően szólal meg. Minden egyes gat tételt egy konkrét kompozíció körüli speciális improvizáció jellemez. Ez a kompozíció lehet vokális szerzemény, illetve annak hangszeres variációja, ez esetben a neve: bandish, vagy hangszeres kompozíció, melynek neve: gat. Ha az indiai klasszikus zene zenei nyelv, akkor a bandish benne a költemény.
A kompozícióknak általában három sora van:
| sthay | a kompozíció első sora, amely a kompozíció fõ dallama Ugyanez a dallam kíséri a tablaszólókat. Általában ez az a dallam, amit könnyen fel lehet ismerni és ez által könnyen beazonosítható maga a rága is. |
| manjha | a kompozíció második sora, mely a rága fő hangtartományától lejjebb szólal meg |
| antara | a kompozíció harmadik sora, mely a rága fő hangtartományától feljebb szólal meg |
Az sthay a vilambit, vagyis lassú kompozícióban általában nem samtól, vagyis nem az első ütemtől kezdődik. Az itt hallható kompozíció a leggyakrabban hallható dallam-indítási verzió, amely a 12. ütemről indulva gyakorlatilag 5-3-5-3 hosszú részekre osztja fel a tizenhat ütemet (tintála).
| X | 2 | 0 | 3 | ||||||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| GR | S | N,D, | N, | R | |||||||||||
| G | G | G | RR | G | MM | P | M | G | R | S | |||||
Tintála esetében a vilambit kompozíció kezdődhet 7., 9. 15. ütemről, vagy bármely más ütemről is. Ezért fontos megérezni a zenei hangsúlyokat, hogy aztán egy ismeretlen rága, vagy egy ismeretlen kompozíció ritmusa (vagyis, hogy milyen tálában szólal meg) is könnyen beazonosítható legyen.
A gat tételben többször megszólal a kompozíció (leggyakrabban a shtay). Általában egy zenei gondolatsor lezárásaként, illetve egy zenei gondolatsor kiteljesedéseként. Bizonyos speciális esetekben, a zenészek arányérzékének megfelelően, a sthay megszólalása a tablaszóló kezdetét jelenti. Ilyenkor a tabla átveszi a szólóhangszer szerepét és az addigi szólóhangszer (jelen esetben a szitár) kíséri a tablát.
tabla szóló
|
vilambit tablaszóló hangszeres kísérettel és számolással |
|
vilambit tablaszóló hangszeres kísérettel |
Közvetlenül a gat kezdete után, vagyis a tála elindulásakor belép a tabla, a kísérőhangszer és egy szólóval be is mutatkozik. Ugyanilyen szóló hallható későbbiekben a gat kifejtésének részei között is. A tablaszóló alatt az addigi szólóhangszer (jelen esetben a szitár) az épp aktuális gat (jelen esetben vilambit gat) elsõ sorát (shtay) játssza, ezáltal segíti a hallgatót és a tablajátékost a koncentrációban, illetve segít, hogy követhetőbb legyen a tabla-szóló. Érdemes hát számolással követni a tablaszólót, mert a számolás által az amúgy rendkívül bonyolult ritmika könnyebben érthetővé válik. További öröm forrása, mikor a hallgató a játékossal együtt érkezik meg a tálakör első ütemére, az ún. samra. Ezért fontos az indiai klasszikus zenében a zenészek és a hallgatóság együttműködése. A tablaszólók gyakorlatilag minden esetben a tála első ütemére (sam) fejeződnek be egy speciális, az indiai klasszikus zenére nagyon jellemző frázis segítségével, melynek neve: tihai.
tihai
|
tablaszólót befejezõ tihai
|
A tihai az indiai klasszikus zene egyik jellegzetes eleme. Olyan, háromszor ismétlődő frázis, melynek utolsó hangja – általában – sam-ra, vagyis a tála első ütemére, érkezik meg és amely jellemzően egy zenei gondolatsor konklúziójaként (például a rága előadásában felbukkanó tablaszólók lezárásaként) hallható.
chhand
|
chhand 5 és félről indítva (számolással) |
|
chhand 5 és félről indítva (háromszor ismételve – a megértés kedvéért!) |
|
chhand 4 és félről indítva (háromszor ismételve – a megértés kedvéért!) |
A chhand az sthay, vagyis a kompozíció első sorának oly módon való variálása, hogy a dallamot nem az eredeti kezdőhelyéről (jelen kompozíció esetében a 12. ütemről), hanem más ütemről indítjuk (például 4 és félrõl, vagy 3 és félrõl). A chhand esetében a samra való megérkezés a dallamra jellemző kell hogy legyen. Vagyis a dallam, az indítás helyének megfelelően megrövidül. A chhand végződhet tihaival is. Chhand szerepelhet bármelyik (vilambit, madhya, drut) gatban!
layakari
|
layakari (harmadával csökkentett, sthayba ágyazva, samról indítva) |
A layakari jelentése: ritmus(laya)-játék(kari). A layakari jellemzően az sthay, vagyis a kompozíció elsõ sorának oly módon való variálása, melynél a sthay nem az eredeti ritmikának megfelelően, hanem valamilyen más ritmikai felosztással szólal meg. Míg a chhand esetében a dallam „töredékesen” szólal meg, a layakarinál az sthay az eredeti teljességében, de kompresszált, vagy megnyújtott módon hallható. Például a harmadával csökkentett sebességű layakari esetében az sthay a samról indul, de csak három tálakör után érkezik meg újra a samra. A negyedével csökkentett sebességű layakari esetében az sthay a samról indul, de csak negyedik tálakör után érkezik meg újra a samra. Layakari szerepelhet bármelyik (vilambit, madhya, drut) gatban!
tankari
|
tan (5-rõl indított atgun, nyolcas osztású tan, mukhda-ra érkeztetve) |
|
tan (samról indítva, tihai befejezéssel) |
A tan a rága hangsorához és hangulatához, valamint a tálához illeszkedő dallampattern. Ha az indiai klasszikus zene zenei nyelv, akkor a tan benne a mondat. Tankari a rága azon része, amelyben a tanok dallam-témája inspirálja a játékot. Az egy ütemen belül megszólaló hangok száma alapján a tanok egy melléknevet kapnak:
|
egy ütemen belüli hangok száma
|
megnevezés
|
|
1
|
ekgun tan
|
|
2
|
dogun tan
|
|
3
|
trigun tan
|
|
4
|
chargun tan
|
|
stb.
|
A tankari, tanok egymás után való megszólaltatása. Itt fontos szerepet kap az improvizáció is. Egy egy tankari frázissorozat általában tihaival érkezik meg a samra, vagy az sthay elsõ hangjára. Ez utóbbit a kompozíció arcának (mukhda) hívjuk. Tankari szerepelhet bármelyik (vilambit, madhya, drut) gatban!
madhya gat
közepes sebességű kompozíció
|
madhya (sebességű) sthay számolással |
|
madhya sthay |
|
madhya sthay, manjha, sthay |
Az sthay a madhya, vagyis közepes sebességű kompozícióban gyakran nem samtól, vagyis nem az első ütemtõl kezdődik. Az itt hallható kompozíció a 9. ütemtõl, vagyis a khaliról indul.
| X | 2 | 0 | 3 | ||||||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| S | RR | G | R | N, | R | S | N, | ||||||||
| S | D, | – | N, | S | – | S | N, | ||||||||
drut gat
gyors kompozíció
más néven: Rajakhani gat
|
|
drut (sebességű) sthay számolással |
|
|
drut sthay, manjha, antara |
|
|
drut layakari |
|
|
drut tankari (9-rõl indított dogun tan) |
| X | 2 | 0 | 3 | ||||||||||||
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| S | GG | R | G | – | M | – | D | ||||||||
| N | D | P | M | G | R | S | N, |
jhala
|
ritmuspatternek: a tizenhat ütem néhány alapvető felosztása |
XcccXcccXcccXccc XccXccXcXccXccXc XccXccXccXccXcXc |
|
jhala lezáró-tihai (zenei környezetben) | |
A jhala a rága kifejtésének leggyorsabb tétele. Speciális ritmikájú tétel, melyben a chikari húrok segítségével az egyre fokozódó (kb. 180-300 BPM) tempó tizenhat ütemét (tintála) forgatja, szétbontja a szólista. Ez a tétel teljes egészében improvizáció. A példában leírt X-ek lehetnek egyes hangok, de meendek (hajlítások is), illetve egy speciális játéktechnika segítségével teljes tanok (dallampatternek) is megszólalhatnak, míg a chikari által hozott lüktetés állandó. Vagyis itt teljesen különválhat a jobb kéz ritmusszólama és a bal kéz dallamszólama.
jhala-lezárófrázis
|
jhala lezárófrázis és tihai (zenei környezetben) |
A rága előadását általában egy lezárófrázis és az azt követő tihai zárja.
Példa a lezárófrázisra:
S’R’S’R’ NS’NS’ DNDN PDPD MPMP GMGM RGRG SRSR
S’R’S’R’ NS’NS’ DNDN PDPD MPMP GMGM RGRG SRSR
S’R’S’R’ NS’NS’ DNDN PDPD MPMP GMGM RGRG SRSR
Lezáró tihai lehet bármilyen tihai. A lényeg, hogy mindkét zenész ismerje, vagy felismerje a struktúrát, hogy egyszerre érkeznek meg a legvégső samra.