2008. november 10.
Trafó, Budapest
9 Kathak táncos – 5 zenész
a világhírű Pandit Birju Maharaj Kathak tánccsoportja
fotó: Zafir Dániel ©
Pandit Birju Maharaj – Táncos, Énekes, Ütőhangszeres
Saswati Sen – Táncosnő
Mahua Shankar – Táncosnő
Mamta Maharaj – Táncosnő
Luna Poddar – Táncosnő
Pallabi De – Táncosnő
Ipshita Misra – Táncosnő
Raghav Sah – Táncos
Sanjeev Parihast – Táncos
Deepak Maharaj – Táncos, Énekes
Debashis Mukherji – Tabla
Jayanto Banerjee – Szitár
Umesh Misra – Sarangi
Dinesh Poddar – Fény
Az est nem csupán betekintés Észak-India legnépszerűbb klasszikus táncába, de egyben kultúrtörténeti tabló is, melyen végigkövethetjük az indiai előadóművészetek változásait és változatait az évszázadok és a Kathak tánc tükrében. A 9 táncos bemutatja a Kathak tánc történelmi változásait, a 6 indiai zenész pedig a Kathak kísérőzenéjének és az eltáncolt darabok szövegének variációt. Ugyancsak megismerhetjük az indiai táncoknál, az átlényegülésben és megjelenítésben is nagy szerepet kapó fellépőruhák végtelen változatait
fotó: Zafir Dániel ©
A világ változik. Néha gyorsabban, mint gondolnánk.
Az egyik generáció romjaiból fejlődik ki a másik.
A Kathak is így fejlődött évszázadokon át.
Ezen az estén egy ritkán hallható és látható történetet mesélünk el.
Kathak Yatra – a Kathak Útja
1. szín: A vidéki falvakban a templom volt a fiatalok és idősek találkozóhelye. Ezek a templomok, egy gazdag kultúra megalapozói, a zene és a tánc által való történetmesélés helyszínei voltak. A táncot Kathak-nak nevezték, amely a ‘katha’, vagyis történet szóból eredt. A tánc rituális alapokon nyugodott, de hamarosan a népi fesztiválok (pl. Holi – a Tavasz, a Színek Ünnepe, Diwali – A Fény Születésének Ünnepe, stb.) kedvelt műfajává vált.
2. szín: A gazdag uraságok támogatása segítette a művészeket, hogy a művészetre koncentrálhassanak. A komplex ritmikai játékok elengedhetetlen részévé váltak a Kathak táncnak. A táncosok a képességeiket és táncban rejlő lehetőségeket kezdték fejleszteni. A fényűző, sokszínű tánc megjelent a családi ünnepségeken is, ahol a vendégeket szórakoztatta.
fotó: Zafir Dániel ©
3. szín: Az indiai muzulmán uralom erősen áthatotta a mindennapi életet és a kultúrát. A tánc és a zene műértő Avadh Nawab-jai (Észak-India urai), előszeretettel támogatták Kathak táncot. A költészet (rubai, ghazal), a lírai mozdulatok és az érzékeny kifejezés egy teljesen új előadói stílust hozott a fejedelmi udvarokba.
4. szín: India függetlenné válása után a művelt közönség és a táncosok egy új formanyelvet kezdtek kidolgozni. A Kathak nemzetközi hírű, változatos tánccá vált. Pandit Birju Maharaj, a Lucknow Kathak Iskola fáklyavivője a tánc reneszánszát indította el, melyben a vizualitás, az absztrakt mozdulatok és a táncosok légzésének hangja egyaránt az emberi érzések kifejezését szolgálta. A zenileg is kitűnően képzett Pandit Birju Maharaj számos ritmikai játékot dolgozott ki, melyek a szóló és csoportos táncelőadások koreográfiáját színesítették.
A Kathak tánc
A Kathak Észak-India legnépszerűbb klasszikus tánca. A Kathak szó a szanszkrit katha-ból ered, melynek jelentése: mesélni. Ez egy alapvetően történetmesélő tánc, amelyben nagyon fontos szerepet kap a ritmusszekcióval felelgető, virtuóz lábmunka (tatkar), valamint a művészi tánc-forgás (chakkar), melyek az emberi érzelmeket (bhava) igyekeznek táncban kifejezni.
Pandit Birju Maharaj
fotó: Zafir Dániel ©
Az 1938-ban született Pandit Birju Maharaj a Kathak tánc legismertebb előadója, az ún. Lucknow Kalka-Bindadin Kathak Gharana képviselője. A legendás Maharaj Kathak táncos család leszármazottjaként, édesapjától és Gurujától Acchan Maharaj-tól tanulta a táncot. Bár a tánc az élete, emellett a hindusztáni klasszikus zenét is mesteri szinten gyakorolja. A Kathak tánc új fejezetét nyitotta meg, mikor elkezdett a klasszikus táncelemeken alapuló táncdrámákat koreografálni. A világ szinte minden szegletébe eljutva, több ezer táncestjével és workshopjával bizonyította a klasszikus Kathak tánc létjogosultságát a modern világban. 13 évesen kezdett tanítani Delhi, Sangeet Bharti nevű iskolájában. Később a világhírű Bharatiya Kala Kendra, majd a Kathak Kendra (a Sangeet Nathak Akademi Kathak iskolája) vezető tanára lett, valamint a 1998-ban történt nyugdíjba vonulásáig igazgatta az általa alapított Kalashram, Kathak Tánc és Előadóművészeti Akadémiát. Birju Maharaj számos kitüntetést kapott, köztük 1986-ban India 2. legrangosabb művészeti kitüntetését, a Padma Vibhusan címet, illetve Sangeet Natak Akademi Díjat, és a Kalidas Samman Díjat. A Benares Hundu University és a Kairagarh University díszdoktorává választotta.