A hindusztáni, más néven észak-indiai klasszikus zenében manapság leggyakrabban hallható hangszerek.
Ezen az oldalon nem látható a hegedű, amit Európában is használnak és amelynek (nem temperált) felépítése alkalmassá teszi a vokális zenére épülő, tiszta indiai klasszikus zene megszólaltatását. Nincsenek itt azok a hangszerek sem, amelyeket csak nagyon ritkán lehet színpadi körülmények közt hallani (pl. jaltarang, dilruba stb.), továbbá a népi hangszerek (pl. khung, murchang, dhol stb.), amelyek amúgy sok örömet okozhatnak, India vidékein járó,
zenészekbe botló utazóknak. Az alábbi hangszerek találhatók az oldalon:
bansuri :: harmonium :: pakhawaj :: rudra-vina :: santur :: sarangi :: sarod :: shehnai :: sitar :: surbahar :: tabla :: tanpura
 |
anyaga: bambusz hat, illetve hét hangnyílással rendelkezik |
 |
Krisna kedvenc hangszere. Már a védákban utalnak a fuvolára (‘keresztirányban megszólaltatott fúvóshangszer‘). Bharata: Natyashastra című, időszámításunk kezdete tájékán írott, művében külön fejezet foglalkozik vele. Vagyis a bansuri az egyik legősibb indiai hangszer. A klasszikus zenei színpadokat azonban csak a múlt század közepe táján, a legendás Pannalal Ghosh játékával hódította meg.Hariprasad Chaurasia |
 |
 |
3-3 1/4 oktáv hangterjedelmű hangszer, mely a hátsó részén található kézi fújtatóval és persze a manuállal szólaltatható meg. |
 M2061M-1008 |
Valószínűleg az Indiába jött keresztények hittérítők hozták magukkal Európából. Számos finomításával (több síprendszer használata stb.) sem sikerült szólóhangszerként meghonosodnia, hiszen temperált hangszer lévén, az indiai zene egyik alapja a meend (két hang közti áthajlás) nem szólaltatható meg rajta. A sarangi mellett a khyal vokális előadások és a qawwali kísérőhangszere.Mehmood Dholpuri |
|
|
 |
a test anyaga: szezámfa a bör: kecske-, szarvasbőr |
 |
A déli mridangam mellett az egyik legrégebbi ritmushangszer. Technikájának egyik alapja a védák recitálásának ritmusrendszere. Általában dhrupad (ének és hangszeres) előadások kísérője, de szólóhangszerként is hallható. Míg a tablán az ujjak szólaltatják meg a hangokat a pakhawajon a tenyér különböző felületeit (tenyér, kézél, stb) használja a játékos. Egy legenda szerint egy széttört pakhawaj adta az ötletet az első tabla elkészítésére.Chartapati Singh |
|
|
 |
8 húrja van (S P, M, S, P,, S,, P, G,) a test anyaga: tik-, vagy tunfa (indiai cédrusfajta) a rezonátorok anyaga: tök (a mi lopótökünkhöz hasonló, de hangszer céljából növesztett tök) jellegzetes dhrupad hangszer |
 |
Bharata: Natyashastra című művében külön fejezet foglalkozik a vinával. Számos régi ábrázoláson (pénzérme, festmény, szobor) felismerhető hangszer, amely mai formáját néhány évszázaddal ezelőtt nyerte csak el.Zia Mohiuddin Dagar |
|
|
 |
Shiv Kumar Sharma féle santur
31 hídon összesen 94 húrja van a test anyaga: tikfa |
 |
Bhajan Sopori féle santur
41 hídon összesen 123 húrja van |
|
Shiv Kumar Sharma féle santur
|
|
|
Bhajan Sopori féle santur
|
|
 |
4 fő- (S P, S, S) és 36 rezonáns húrja van a test anyaga: tunfa a fő húr anyaga: állatbél (kecske-, vagy macskabél) |
 |
Jellegzetesen az emberi hang tónusában megszólaló hangszer, ezért gyakran szerepel szólóhangszerként, illetve khyal előadások kísérőjeként A sarangi-t vonóval szólaltatják meg. A bélhúrok a hang melegségét adják, a nagyszámú rezonáns pedig a felhanggazdagságot biztosítja. Valószínűleg igen ősi hangszer, hiszen India minden népének zenéjében megtalálható valamely variánsa (sarinda, chikara, kamaicha, ravanhattha, stb.).Sabir Khan |
|
|
 |
Két alapvető felépítmény ismert. Ali Akbar Khan stílusú sarod, melynek 10 fő húrja (M S P, S, N, R G S S’ S’) és 15 rezonáns húrja van, illetve az Amjad Ali Khan stílusú sarod, melynek 8 fő húrja (M S P, S, S S S’ S’) és 12 rezonáns húrja van. a test anyaga: tik-, vagy tunfa a rezonátor borítása: bőr a fogólap anyaga: fém. Pengetővel (ún. java) szólaltatják meg, melynek anyaga hagyományosan kókuszdió héja, míg a fogólapon a játékos, a húrt körmével lefogva, csúszik egyik hangtól a másikig. |
 |
A sarod egyike a legrégebbi ábrázolásokon is egyértelműen felismerhető indiai hangszereknek. 100 évvel ezelőtt a fa helyére fém fogólap került, mely könnyebben megszólaltathatóvá tette a vokálishoz hasonló zenei elemeket (meend, gamak stb.), míg a múlt században hozzáillesztett taraf húrok az indiai hangszerekre jellemző felhang gazdagságot adják.Amjad Ali Khan |
|
|
 |
duplanádas (némely esetben duplán-duplanádas) fúvóshangszer a test anyaga: eperfa a nád anyaga: nád a tölcsér anyaga: réz, ezüst, esetleg arany |
 |
Csak a múlt században sikerült betörnie a klasszikus hangszerek közé. Ennek két oka van. Korábban kevesebb meend technikát használtak rajta, vagyis nem volt olyan képességű zenész, aki a shehnai-játékot a klasszikus színpadokon elfogadhatóvá tette volna, továbbá a nád kapcsolatban van a játékos nyálával, a nyál pedig Indiában tisztátalannak számít, vagyis sokáig a hangszert magát is tisztátalannak tartották, végül Bismillah Khan shehnai-játéka megnyitotta az utat a zenei színpadok felé.
Bismillah Khan |
|
|
 |
7 fő- (M S, P,, S,, P S S’) és 11-17 rezonánshúrja van a test anyaga: tik-, vagy tunfa a rezonátor anyaga: tök |
 |
Hangjában a rudra-vinához, míg felépítésében a szitárhoz hasonló, de ez utóbbinál (4-12 hanggal) mélyebb alaphangú hangszer. Egyes mérésék szerint még 20 Hz alatti hangok is megszólalnak rajta!
A surbahar körülbelül másfél évszázaddal ezelőtt, nyerte el mai formáját. Valószínűleg Sahabdad Khan által kitalált, majd Imdad Khan (az Imdad Khani Gharana névadója) által továbbfejlesztett hangszer, melynek sajátossága, hogy a dhrupad stílusban használt rudra-vina tónusának megfelelő, de a khyal stílusú játékot lehetővé tevő hangszer. Manapság a surbahar a khyal és dhrupad szólóhangszerként is hallható. Balaram Pathak |
|
|
 |
Vilayat Khan féle szitár
6 fő- (M S, G P S S’) és 12 rezonánshúrja van Vilayat Khan féle szitárjáték a khyal stílusra épül. |
 |
Ravi Shankar féle szitár
6 fő- (M S, P,, S,, S S’) és 12 rezonáns húrja van |
| A szitár számos változáson esett át az elmúlt évszázadokban. A korábban háromhúros hangszerre (valószínűleg neve is a perzsa sehtara, azaz ‘három húr’ névből származik) felkerült a chikari, a magas tartományú (az alaphang első és második oktávját tartalmazó: S S’) kontrahúr-készlet, valamint a csengő hangzást biztosító taraf (rezonáns húrok). A baj (fő dallamhúr) minősége pedig lehetővé tette az énektechnikák megszólalását. A ma használt két fő változata csak a múlt században alakult ki. | |
|
Vilayat Khan féle szitár
|
|
|
Ravi Shankar féle szitár
|
|
 |
a bayan (bal -mély- oldal) anyaga: vörösréz, vagy bronz a dayan (más néven: tabla, jobb -magas- oldal) a test anyaga: rózsafa a bőr: teve-, kecske-, vagy szarvasbőr a shyahi , vagy akh (fekete szem) anyaga: hamu, fémreszelék stb. keveréke |
 |
A tabla felépítése és játékstílusa is a muzulmán hatás eredménye. Számos iskolája ismert, melyek közül csak egy (Benares Gharana) származtatja magát az ősi pakhawaj játékból, amelynél a tenyér segítségével is szólalnak meg a hangok, míg a többi iskolára a virtuóz ujjáték a jellemző. Az ujjak használata eredményezte a tablajáték nagymértékű felgyorsulását, illetve lehetővé tette számos új bol megszólaltatását.
Ahmad Jaan Tirakwa |
|
|
  vokális tanpura hangszeres tanpura — – – – hangszeres tanpura |
a test anyaga: tik-, vagy tunfa a rezonátor anyaga: tök, vagy fa Az indiai klasszikus zene alaphangszere. Bár csak kísérő hangszer, minden előadás jellemző része. |
 |
ősi festményeken is határozottan felismerhető hangszer, melynek számos variánsa ismert Indián kívül is. |
|
|