más néven: Darbari

A Kanada szó Karnatakára utal, amely a rága dél-indiai származását mutatja, míg a darbar perzsa szó a kitrályi udvarra. A 16. és 17. századi költői leírásokban a Darbari Kanada a Mogul és a Dekkán-i udvarok (darbar-ok) zenészeinek legkedveltebb rágájaként szerepel, melyhez olyan jelzők társulnak, mint A Rágák Királya, vagy a Királyok Rágája. A ragamala ábrázolásban Kanada (Karnata, Kanhada, Kanhado) győztes királyként jelenik meg, aki egyik kezében kardját (vagy más fegyverét), másikban néhol a legyőzött elefánt ormányát tartja.

A hagyomány szerint a kitűnő dhrupad énekes és komponista, a nagy Akbar császári udvarának vezető zenésze, Miyan Tansen (?-1589) honosította meg Hindusztánban. Nevét a császári udvarról Darbari Kanada (Kanada Udvara) kapta. A versek legtöbbje Tansen Akbarhoz írt költeménye.

A Kanada Rágák jellemzője a Ga oszcillációja: G~ mR valamint az ereszkedő meend: N\P. Kifinomult zeneisége miatt ezt a Rágát tanítják utoljára az indiai klasszikus zenében.
Különlegessége a Ga és Dha hangok lassú oszcillációja, mely felülről érinti az ati komal tartományt. Bár a mai Darbari Kanada csak komal Ni-t tartalmaz, kezdetben ez emelkedő természetes Ni és ereszkedő komal Ni volt. A rága főleg az alsó és középső regiszterben szólal meg. Minden zenei mozdulata méltóságteljes.

Az Adana és a Kaunsi Kanada ugyanezzel a hangkészlettel él, de zene hangsúlyaik, dallamuk karaktere különbözik a Darbari Kanada-tól.

emelkedő hangsor:
S R G~ m P d~ N S’  play
ereszkedő hangsor:
R’ N S’ d~ N P m P G~ m R S
vadi:
Re
samvadi:
Pa
idõ:
éjfél
rasa:
shanta
jati:
sampurna-sampurna
that:
asawari
hasonló rága:
Adana, Kaunsi Kanada

ragamala-kanada