más néven: Darbari
A Kanada szó Karnatakára utal, amely a rága dél-indiai származását mutatja, míg a darbar perzsa szó a kitrályi udvarra. A 16. és 17. századi költői leírásokban a Darbari Kanada a Mogul és a Dekkán-i udvarok (darbar-ok) zenészeinek legkedveltebb rágájaként szerepel, melyhez olyan jelzők társulnak, mint A Rágák Királya, vagy a Királyok Rágája. A ragamala ábrázolásban Kanada (Karnata, Kanhada, Kanhado) győztes királyként jelenik meg, aki egyik kezében kardját (vagy más fegyverét), másikban néhol a legyőzött elefánt ormányát tartja.
A hagyomány szerint a kitűnő dhrupad énekes és komponista, a nagy Akbar császári udvarának vezető zenésze, Miyan Tansen (?-1589) honosította meg Hindusztánban. Nevét a császári udvarról Darbari Kanada (Kanada Udvara) kapta. A versek legtöbbje Tansen Akbarhoz írt költeménye.
A Kanada Rágák jellemzője a Ga oszcillációja: G~ mR valamint az ereszkedő meend: N\P. Kifinomult zeneisége miatt ezt a Rágát tanítják utoljára az indiai klasszikus zenében.
Különlegessége a Ga és Dha hangok lassú oszcillációja, mely felülről érinti az ati komal tartományt. Bár a mai Darbari Kanada csak komal Ni-t tartalmaz, kezdetben ez emelkedő természetes Ni és ereszkedő komal Ni volt. A rága főleg az alsó és középső regiszterben szólal meg. Minden zenei mozdulata méltóságteljes.
Az Adana és a Kaunsi Kanada ugyanezzel a hangkészlettel él, de zene hangsúlyaik, dallamuk karaktere különbözik a Darbari Kanada-tól.
|
emelkedő hangsor:
|
S R G~ m P d~ N Ṡ |  |
|
ereszkedő hangsor:
|
R N Ṡ d~ N P m P G~ m R S | |
|
vadi:
|
Re | |
|
samvadi:
|
Pa | |
|
idõ:
|
éjfél | |
|
rasa:
|
shanta | |
|
jati:
|
sampurna-sampurna | |
|
that:
|
asawari | |
|
hasonló rága:
|
Adana, Kaunsi Kanada | |
