|
az indiai előadóművészetekben leggyakrabban használt kifejezések
|
||
|
ālāp
alap |
[ आलाप – hindi ] invokáció, a rága szólóban előadott első három tétele (ālāp, jor, jhālā); illetve a legelső, jellemzően lassú, ritmika nélküli tétel neve; mely minden egyes részében pontosan követi a rága jellegzetességeit (jellemző frázisok, vādī és samvādī, ārohana és āvarohana, rasa stb.) | |
|
antara
|
[ अन्तर ] a kompozíció harmadik sora, mely a rága fő hangtartományától feljebb szólal meg | |
|
ārohana
|
[ आरोहण ] emelkedő (hangsor) | |
|
ati drut
|
nagyon gyors (tempójelölés) | |
|
audava
|
[ औडव ] öt hangból álló hangsor, a három jāti egyike | |
|
āvarohana
|
[ अवरोहण ] ereszkedő (hangsor) | |
|
bandish
|
vokális (tálához kötött) kompozíció, mely megszólalhat hangszeren is | |
|
bhajan
|
[ भजन ] hindu vallási ének és a hozzá társuló előadási forma | |
|
bilawāl
|
[ बीलवाल ] csak shuddha, vagyis természetes hangokat tartalmazó hangsor, egyike a tíz thātnak. | |
|
bīnkar
|
[ बीनकार ] aki bīn-en (rudra-vina) játszik, valamint egy Tansen-től eredeztetett gharānā neve | |
|
bol
|
[ बोल ] ‘szótag’, a tabla egyes ütésének jellegzetességeit (helyét és hangmagasságát) jelölő rövid szótagok, melyek segítik a bonyolult kompozíciók memorizálását | |
|
dādrā
|
[ दादरा ] Egyike a rövid klasszikus, vagy fél-klasszikus műfajoknak. Agra és Bundelkhand régiókból terjedt el. Egy 6 ütemes ritmikus ciklus (dadratála) kíséri. A kompozíciók első sora általában a helyi nyelvjárásban íródott, míg a harmadik sor (antara) rendszerint urdu nyelvű, ami jól mutatja a kultúrák együttműködését az indiai klasszikus zenében. | |
|
dhamār
|
[ धमार ] a dhrupad stílusban használt, kötött ritmikájú (14 ütem) kompozíció | |
|
dhrupad
|
[ धुपद ] mai formáját a XI. században elnyert kompozíciós forma, melynek stiláris gyökerei a védikus időszakra nyúlnak vissza. A múlt századig négy formája maradt fenn: dagar, gauhar, khandar, nauhar | |
|
drut
|
gyors | |
|
gat
|
[ गत ] kötött ritmikájú, hangszeres kompozíció | |
|
gharānā
|
[ घराना ] egy különleges, adott stílusú előadásmód; általában családi tradíció, amely mester tanítvány láncolatban legalább három generáción keresztül fennmaradt. vö: ghar – ‘ház’ | |
|
ghazal
|
[ غزل – urdu ] urdu, vagy farszi nyelvű romantikus hangvételű ének | |
|
jāti
|
[ जाति ] osztályozási rendszer: a rága besorolása az emelkedő és ereszkedő hangsor hosszának megfelelően: sampūrna – hét hangból álló, shādava – hat hangból álló, audava – öt hangból álló. Pl.: sampūrna-shādava, az emelkedő hangsor hét, míg az ereszkedő hat hangból áll. | |
|
jhālā
|
[ झाला ] a rága harmadik, a jort követő (ālāp-ot lezáró), illetve a legutolsó gat utáni, speciális ritmikájú rága-lezáró tétele | |
|
jor
|
[ जोड ] a rága második, az ālāpot követő tétele, ritmikus lüktetés és egyre növekvő tempó jellemzi | |
|
kathak
|
[ कथक ] bonyolult lábjátékot (a lábat mintegy ritmushangszerként) használó, néhol történetet mesélõ, észak-indiai tánc. vö: katha – ‘mesélni’ | |
|
khālī
|
[ खाली ] a tála második legfontosabb pontja, az ‘üres’, vagyis hangsúlytalan ütemrész kezdete, jele a felfordított tenyér | |
|
khyāl
|
[ ख़्याल – hindi, خیال – urdu ] a hindusztáni klasszikus zene egyik legfontosabb, gazdag díszítésű, éneklési stílusa, melyet valószínűleg a török származású szúfi, Amir Khusro (1253-1325) alkotott meg, a perzsa (qaul, qawwali) és a korabeli indiai zene (dhrupad) elemeinek felhasználásával | |
|
khyāliya
|
[ ख़्यालीय ] khyāl énekes | |
|
komal
|
[ कोमल ] a természetes hang fél hanggal való leszállítása, jele a hang betűjele alá húzott vonal: R, G, D, N | |
|
madhya
|
közepes (tempójelölés) | |
|
manjhā
|
[ मांझा ] a kompozíció második sora, mely a rága fő hangtartományától lejjebb szólal meg | |
|
matra
|
metrikus egység, ütem | |
|
mīnd
meend |
[ मींड ] hangok közti hajlítás, mely a rága érzelmi töltetének egyik legfontosabb hordozója | |
|
mohrā
|
[ मोहरा ] az ālāp egységeit elválasztó rövid dallampattern | |
|
mukhdā
|
[ मुखड़ा ] ‘arc’ A kompozíció arca, a sthay, azaz a kompozíció első sorának az a része, amely a sam előtt található. Ez segíti a kísérőzenészt, hogy felismerje, hogy milyen tálában játszik a szólista, illetve az adott tála-körön belül hol van a legfontosabb hangsúly, azaz a sam. | |
|
qawwali
|
[ قوٌالی – urdu, क़वाली – hindi ] szúfi vallásos ének, melynek célja a muzulmán vallás tanainak terjesztése, a hit elmélyítése, végső soron pedig az Allahhal való egység átélésének megtapasztalása | |
|
pandit
|
[ पण्डित ] a hinduknál a megbecsült, tanult ember titulusa, a zenében annak a mesternek a megnevezése, akinek már tanítványa is elismert előadóművész, hiszen a tradíció szempontjából az a fontos, hogy ki segíti a hagyomány fennmaradását és nem az, hogy ki milyen egyedi megvalósítási szintre jutott. | |
|
rága
|
rāg [ राग – hindi ], rāga [ रागः – szanszkrit ] az indiai klasszikus zene előadási formája, egyre bonyolultabb szabályrendszerben való improvizáció jellemzi, minden egyes rágának saját, a többi rágától különböző karaktere van | |
|
rasa
|
[ रस ] ‘íz’ – a rága érzelmi töltése | |
|
sam
|
[ सम ] a tála hangsúlypontja, mely általában a tála kezdőpontja is, jele a csattanó tenyér | |
|
sampūrna
|
[ संपूर्ण ] hét hangból álló hangsor, a három jāti egyike | |
|
samvādī
|
[ संमवादी ] a rága második legfontosabb hangja, a „miniszter”, mely a vādī után leggyakrabban szólal meg | |
|
saptaka
|
oktáv; hét alaphangja: shadya, rishaba, gāndhārva, madhya, panchama, dhaivata, nishāda (S, R, G, M, P, D, N) | |
|
shādava
|
[ षाडव ] hat hangból álló hangsor, a három jāti egyike | |
|
shruti
|
a legkisebb hallható hangköz, amely jellemzően a díszítések (mīnd stb.) által nyer igazi jelentést, és amely által a rága valamely főhangja teljesen egyedi módon szólal meg. Az indiai zenében egy oktávon belül 22 shruti-t különböztetünk meg. | |
|
shuddha
|
az oktáv hét módosítatlan alaphangjának jelzője (shuddha rishaba, stb.) | |
|
sthay
|
[ स्थाई ]a kompozíció első sora, amely a kompozíció fő dallama. Ugyanez a dallam kíséri a tablaszólókat. Általában ez az a dallam, amit könnyen fel lehet ismerni és ez által könnyen beazonosítható maga a rága is. | |
|
tála
|
tāl [ ताल – hindi ], tāla [ तालः – szanszkrit ] ‘taps’ – ritmusciklus, mely minimum 3 maximum 108 ütem hosszúságú | |
|
tān
|
[ तान ] a gat tételben, a bandish megszólalásai között hallható melodikus figura, ha az indiai klasszikus zene zenei nyelv, akkor a tān benne a „mondat”. | |
|
tappa
|
a punjabi muzulmán tevehajcsárok népdalaiból eredeztetett, gyors, határozott ritmusú, nagyon gazdagon díszített vokális és hangszeres előadási stílus | |
|
thāt
|
[ ठाट ] osztályozási rendszer, melynek alapja a rága besorolása a 10 thāt, vagyis a 10 alaphangsor valamelyikéhez, ezek: bilawāl, khamaj, kafi, bhairav, asawari, bhairavi, kalyan, marwa, purvi, todi (Vishnu Nārayān Bhātkhande (1860-1936) Hindustani Sangeet Paddhati Kramik Pustak Mālikā című, 1939-ben megjelent 6 kötetes műve alapján) | |
|
thumri
|
[ ठुमरी ] a rága előadási rendszerénél szabadabb, a 19. században létrejött romantikus stílusú, ún. „könnyű”, vagy rövid előadási forma, melynek szövege minden esetben Krisna életének romantikus epizódjairól szól | |
|
tihāi
|
[ तिहाई ] olyan, háromszor ismétlődő frázis, melynek utolsó hangja – általában – samra, vagyis a tála elsõ ütemére, érkezik meg – az indiai klasszikus zene egyik legjellegzetesebb eleme | |
|
ustad
|
a guru urdu nyelvű, leginkább a muzulmánok által használt megfelelője, általánosságban a megbecsült, tanult ember titulusa | |
|
vādī
|
[ वादी ] a rága legfontosabb hangja, az „uralkodó”, mely minden más, a rágában megtalálható hangnál gyakrabban szólal meg | |
|
vilambit
|
[ विलमबित ] lassú (tempójelölés) | |